Üdvözöllek!

Az alábbi bejegyzések az anya-magzat kapcsolatanalízissel és a pre-, illetve perinatális (azaz a születés előtti és születés körüli) pszichológiával kapcsolatos kérdéseket fejtegetik - szubjektív formában. Egy részük a szakirodalom magamon történő átszűrése, néhány bejegyzés pedig a témával kapcsolatos saját élményeim megosztása - kizárólag informatív - és semmiképpen nem ömlengős - céllal.

Kérdéseidet, véleményedet szívesen veszem vagy nyilvánosan, a bejegyzések alatt található "Megjegyzés"-re kattintva, vagy személyesen az evegvari@gmail.com e-mail címen.

Amennyiben még tudatosabban szeretnéd a méhedben fejlődő babával ápolni a kapcsolatot, vagy meg szeretnéd vitatni valaki hozzáértővel azon kérdéseidet, amelyek talán éppen blogom olvasása közben merült fel benned, a lap alján megtalálhatod az országban működő szakemberek elérhetőségét.

2012. november 27., kedd

Visszajelzés az anya-magzat kapcsolatanalízisről




Hadd büszkélkedjek el azzal levéllel, amelyet az egyik "kismamám" írt két hónappal a kisfia születése után. A levelet egy az egyben, változtatás nélkül közlöm (a levélíró beleegyezésével).
"Újra és újra szeretném megköszönni azt a hatalmas jóságot és segítséget, amit az analízis során nyújtottál nekem/nekünk. 
Tomikán nagyon észreveszem a hatását a kapcsolatanalízisnek. Remélem, hogy a következő várandósság során is el tudok majd hozzád jutni. 
az észrevett hatások:
- Vad idegenek is észrevették, hogy úgy néz rám, mint egy Istennőre - ahogyan ők fogalmaznak. 
-  nem sír: ez mindenkit kiakaszt. Engem és páromat nem. Hogyhogy nem sír? Mindenki ezt kérdezi, sosem? De, ha úgy kel fel, hogy éhen halást érez, akkor sírva kel, de csak az éhség miatt. Olyan, hogy nyugtatni kelljen, vagy éjszaka felsír, sosem fordult még elő, remélem nem is fog.
- nagyon nyugodt, boldog, kiegyensúlyozott baba. Mondjuk itt szerepe van a tejcsinek is, csak azt eszik, állandóan, állandóan..., se cumi, se cumisüveg, remélem ez így is marad. 
- Éjszaka csak enni kel fel, tisztába teszem, és visszaalszik. 1-2 éjszaka volt a 2,5 hónap alatt, amikor nyűgösebb volt picit, de az sem volt vészes. 
- mindig elmondom neki, hogy mit csinálok vele, állandóan beszélek hozzá, és megérti. Ha komoly dolgokról beszélek, ő is komoly. Ha vidámabb dolgokról akkor mosolyog, úgy, hogy én nem veszem mosolygósra a figurát. Szóval teljesen érti, hogy mi a helyzet., mit mondok neki.
- ha következik nagy esemény, pl védőoltás, vagy hasi ultrahang, vagy csípővizsgálat, szépen a karomba veszem, a bal karomba csecsemőtartásba, ahogyan az analízis során. Megkérdezem tőle, hogy tudunk-e beszélgetni, rámnéz, mosolyog, elkomolyodik az arca, és figyel. 
- az oltás meg se kottyant neki. elmondtam, hogy mi hogyan fog történni, kicsit elhúzta a száját, de ennyi volt. Itthon volt utána fáradékonyabb, picit nyűgösebb, és 37,9 volt a hőnk.
- a csípővizsgálaton mindenki bömbölt, itt is elgörbült a szája lefelé, de aztán sóhajtott egy nagyot, tudomásul vette, hogy túl van rajta, mindenki csak nézte.
- az apukáját nagyon szereti. Mindig utalok arra, amiket kérdezett róla a pociban, és mosolyog.
- fürcsizni nagyon szeret, meg se kottyant neki soha, most már meg gőgicsél, meg rugdosódik fürcsi közben
- nappal keveset alszik. Na, ez is kiakaszt mindenkit, különösen a védőnőnket, de én bízom Tomikában, ő tudja, hogy mikor mire van szüksége. Ha jelzi, hogy álmos, akkor elaltatom, és alszik, ha fent szeretne lenni, akkor játszunk, beszélgetünk, vasalunk.
- nagyon szereti a babahordozót, imád a manducában lenni, akár itthon, akár kint.
- volt szájpenész a szájában, biztos a kórházból hoztuk haza, amikor pótlásra szorult. Elmondtam neki, hogy miért kell ott turkálnom, mondom, hogy Á, kinyitja a száját, és engedte törölgetni - már megszabadultunk tőle, hála, most mrá nem kell törölgetnem. A védőnő és a gyermekorvos el volt halva rajta.
- szemcsepp is kellett, mert nem volt kitisztulva a szeme, csipásodott, 3 hétig csepegtettem, meg se nyikkant, ezen is el volt halva a dokinő és a védőnő is. - mert persze ezt is elmondtam neki, hogy mi miért kell
- a doktornő nagyon figyelmes, nagyon szeretem, nagyon ért a gyerekek nyelvén.
- és ami még szembetűnő, ezt is mondta doktornő és a védőnőnk is, hogy kb 2 hónappal előrébb jár a kortársainál. Nem csak a nagysága miatt, hanem a fejlettsége szempontjából is. A tárgyakért, már 6 hetesen nyúlt, lógattuk elé a csörgőt, kabalát, és kapirgált utána. Gőgicsélni már kb. 4 hete gőgicsél, nevet, visszamosolyog szintén 4 hete. Nagyon szereti a zenét - pociban is sokat hallgattunk, illetve hosszasan szeret gondolkodni, nézelődni. Kiszúr egy tárgyat, és csak nézi, nézi, nézi.

Szóval nem azért, mert az én fiam, de nem tudok negatívumot mondani róla. Egyszerűen imádom, olyan, mintha mindig is együtt lettünk volna. Minden rezdüléséből tudom, hogy mit szeretne. Ez páromat nem lepi meg, mert tudja, hogy miért van, csak a környezetünknek meglepő ez az összhang.  Olyan könnyen fel tudom venni vele mindig a kapcsolatot, mint a pociban.És teljesen úgy néz ki. Szőkésbarna haj, kerek pofi, sötét szem, ahogyan bent láttam. És ami hihetetlen, és csak utólag esett le: vettünk a tesco nagy játékvásárában féláron neki egy tanuló focilabdát mikulásra, így csak 4000 volt, 8000-et nem adtam volna érte, na mindegy, kicsomagolom, és a labda egy focipályán van, alul zöld fű, felül kék ég..., amit a pociban láttam eleinte, a stadionélmény..., csak néztem, néztem, mutattam Tominak is, és csak nevettünk egy nagyot. Az első játék, amit a kisfiúnknak vettünk, ez hihetetlen. 

Szóval ezek a dolgok történtek velünk az elmúlt 2,5 hónapban. Tegnap voltunk 11 hetesek, és 6480 g. Remélem, hogy nem haragszol, amiért ilyen bő lére eresztettem, és remélem, hogy hasznát tudod venni a visszajelzésünknek."

Hát igen, nagyon nagy öröm nekem ilyet olvasni. Imádom ezt a munkát! :-)



2012. november 20., kedd

Szülésfelkészítő előadás

Szülésfelkészítő tanfolyam keretében tartok előadást a szülés lélektani vonatkozásairól 2012. november 26-án 10 órától a Fecsegő és Tipegő Családi Napköziben (Damjanich u. 2.)

2012. október 10., szerda

A kötődés gyökerei

A kötődő nevelés olyan gyermeknevelési szemlélet, amely az anya és gyermeke közti lelki kötődésnek kiemelt jelentőséget tulajdonít és amelyet fizikailag is kötéssel - azaz a babahordozó kendő megkötésével - támogat. Ehhez kapcsolódóan én is előadást tartok a kötődés kialakulásának legkorábbi szakaszáról, az anya-magzat kapcsolatról az V. Babahordozó Héten. Az előadás 2012. október 13-án szombaton 10 órától lesz a Simonffy utcai Ifjúsági Házban.

2012. augusztus 30., csütörtök

Szülésélmény-feldolgozás

Kinek javasolt a szülésélmény feldolgozás?

Mindazoknak az anyáknak és apáknak ajánlott, akik

  1. a szülésre negatív érzésekkel tekintenek vissza, azt traumatikus élményként élték át, érzelmeik között az intenzív félelem, pánik (sokkos rémület) és a kontrollvesztettség, tehetetlenség érzése jelent meg;
  2. úgy érzik nem úgy alakult a szülésük, ahogyan szerették volna, hiányérzet, fájdalom, szomorúság, csalódottság, düh, stb. érzés maradt vissza a szülést követően;
  3. az alábbi tünetek egy részét, vagy mindegyikét észlelik önmagukon, vagy partnerükön:

  • Elkerülése mindazon helyzeteknek, helyeknek (kórház, nőgyógyászat, orvosi rendelő), személyeknek akiknek vagy amiknek köze volt a szüléshez.
  • A szülésre való tudatos visszaemlékezés lehetőségének elutasítása, az erről való beszélgetések hárítása.
  • Szülés után a babával való kapcsolat kerülése, a kötődés kialakulásának problémája.
  • Hiperéberség, a szülési trauma közben jellemző fokozott aktivációs szint és készenléti állapot tartás fennmaradása, ami egyrészt állandó veszélyérzetben, a veszélyre való beállítódásban, fokozott szorongásban és ingerlékenységben jelentkezik, másrészt testi tüneteket idéz elő pl. alvászavart (elalvási, átalvási zavarok, nem pihentető az alvás), szervi betegségek nélküli fájdalmak (krónikussá váló fejfájás, hasfájás, végtagfájdalmak...), étkezési zavarok (étvágytalanság, falánkság...). Ez az állapot nagyon kimeríti az egyébként is testi és lelki egyensúlyvesztésben lévő szülőket, energia és erő tartalékait felemészti.
  • A tudatos emlékezés elkerülése mellett jellemző az emlékbetörések jelenléte, a traumatikus élmény és az átélt érzések akarattól független felidéződése, ismétlődése, újrajátszódása. Emlékbevillanások, filmszerűen lejátszódó jelenetek, rémálmok, szabadon lebegő, kép nélküli rossz érzések jelentkezhetnek.
  • Az idő múlásával egyre erőteljesebbé váló tünet a beszűkültség, ami vonatkozhat a tudat (gondolatok) beszűkülésére, az emberi kapcsolatoktól való visszavonulásra,és társul hozzá az elidegenedettség érzése (nincs közöm senkihez, senki nem ért meg) és az érzelmek elvesztésének érzése. A beszűkültség miatt az életminőség is elsivárosodik, a magány és a tehetetlenségérzés állandósul, a külső segítség képzés igénye lecsökken (úgysem lehet rajtam segíteni). Gyakori jelenség a bűntudat és önvád-magát okolja az események rosszra fordulásáért.
Ezek a tünetek nem mindenkinél jelentkeznek, sokszor elfedi őket a mindennapok teendőivel való foglalkozás (amik pótcselekvéssé is válhatnak). 
Sok esetben nem közvetlenül követik a szülést, hanem hetekkel, hónapokkal akár fél évvel később jelennek meg a szülés időpontjához képest, s egy „minden rendben” szakaszt követi az „összeomlás”.

Mikor gondolhatunk arra, hogy a szülés traumatikus hatású élmény lehetett?

Az alábbiak veszélyeztető helyzetnek tekinthetőek, de traumatizáló hatásukat az anya és partnere átélése, az esemény közben megélt érzelmei és az átéltek értékelése adja (nem feltétlenül vezetnek traumához).
  • Hirtelen és befolyásolhatatlan orvosi beavatkozások (szülésindítás, sürgősségi császármetszés, eszköz használat a kitolásnál).
  • Indokolatlan, az orvossal előzetesen megbeszélt, kifejezetten elutasított és végül mégis engedélyezett beavatkozások-az anya kérésének figyelmen kívül hagyása, az irányítás és döntés jogától való megfosztása.
  • Agresszív szülésvezetés, a szaksegítség elutasító, lekezelő, elhanyagoló viselkedése a szülés során.
  • Megszégyenülés érzés (milyen anya maga..., ne hisztizzen...típusú  mondatok elhangzása).
  • Életveszély megélése-a halál közelségének élménye amikor az anya, a baba vagy mindkettő élete kerül veszélybe.
  • Nagy lelki megterhelést jelent ha a baba koraszülött és/vagy intenzív ellátásra szorul.
  • Erős fizikai fájdalom és a fájdalom oldásának elmaradása.
  • Korábbi elfelejtett, elfojtott traumatikus élmény (fizikai vagy szexuális bántalmazás, invazív orvosi beavatkozás) bukkannak fel és aktiválódnak a szülés során. Ilyenkor egy problémamentes szülés is traumatikussá válik egyrészt az érzések felbukkanása, másrészt a szülésre kifejtett negatív hatása révén (pszichés elakadás miatti komplikációk).

A segítség lehetőségei

Traumafeldolgozó, szülésélmény feldolgozó csoportban való részvétel

A csoport jellege
Pszichológus szakemberek vezetésével zárt,kis létszámú csoportban kerül sor a szüléssel kapcsolatos gondolatok, érzések feltárására, az elvesztett kontrollérzet visszaállítására, az átéltek helyének megtalálására az egyéni élettörténetben.
A csoport létszáma
Min.5 fő- max. 8fő
A csoport indítása 
Megbeszélés és igény szerint
6 alkalom, egyenként 3 órás időtartamú találkozások.
A házaspárok bármelyik tagja igénybe veheti.

A csoport vezetői
Végvári Edit pszichológus
Ferenczi Beáta pszichológus

Jelentkezés és információ
Ferenczi Bea 0630 833-5562 , beaferenczi@gmail.com

2012. augusztus 6., hétfő

Gyászhír - elhunyt Dr. Hidas Görgy

Sajnálattal közöljük, hogy az anya-magzat kapcsolatanalízis atyja, Dr. Hidas György pszichoanalitikus 2012. júl. 29-én elhunyt. Temetése augusztus 10.-én 12.45-kor a Farkasréti temetőben lesz.
Gyuri bácsi otthonába fogadott minket ahhoz, hogy képződhessünk. Hogy az "Ügy", a magzatok lelki jóléte ne maradjon szűk szakmai berkeken belül. Mérhetetlenül sokat tett azért kollégáival és tanítványaival, Dr. Raffai Jenővel és Müller Zsófival, hogy az anya-magzat kapcsolatanalízis minél több kismamához eljusson. Végtelen szerénysége, kedvessége is hozzájárult ahhoz, hogy a módszer nem maradt az elefántcsonttoronyban. Hálával gondolunk rá ezért. És szomorúsággal, hiszen biztos nehéz szívvel távozott. Lett volna dolga még.



2012. május 5., szombat

Születés Hete Debrecenben

Az idei programsorozaton is előadást tartok - nem lehet eleget sulykolni a szülés tudatosságának fontosságát. :-)
Én csütörtökön "lépek fel" 17 órától, a részletes program itt olvasható.

2012. április 22., vasárnap

És mi van szülés után?

Csak remélni tudom, hogy mindaz, amit szülés előtt csinálunk az anya-magzat kapcsolatanalízis során, csökkenti a szülés utáni nehézségeket. Mert azokból van bőven. Ezekről találtam egy honlapot - léleknyitogató, ha a hasonló történetekben szembe merünk nézni a saját tükörképünkkel.
Találtam egy filmet is, szülinapi ajándékként (magamnak magamtól) elmegyek és megnézem. Először megyek moziba, mióta a lányom megszületett. Most 2,5 éves.

2012. április 12., csütörtök

Látni, hallani, megérinteni az újszülöttet

A születési traumát (is) gyógyító transzlégzéses tapasztalatok fedték fel annak a hiányosságát, hogy amikor a baba megszületik, senki nem veszi észre. Mérik, öltöztetik, lecsekkolják, mindene megvan-e, egészséges-e - de valóban LÁTJÁK-e? Ha a születésnél bábáskodók azzal vannak elfoglalva, hogy mindent előírásszerűen csináljanak (az egészségügyi szereplői), vagy hogy minden rendben van-e (a család), könnyen elsikkadhat a csoda megélése. Egy beavatkozásokkal terhes szülés generálhat olyan fájdalmat (oxitocin) vagy szövődményeket ("fájásgyengeség" miatti vákuumozás, császármetszés, tovább szakadó gátmetszés), amely szintén elvonja a figyelmet a babáról.
Kylea Taylor holotróp légzésterapueta számol be saját élményéről, melyben újraélte, amint születésekor szeretett volna kapcsolatot létesíteni a körülötte lévőkkel, de mindenki magával (a félelmeivel, a teendőivel, stb.) volt elfoglalva.
A lelkem legmélyéig éreztem azt a minden életfolyamatomat átható sokkot, hogy nem fogadtak. Ezt a csapást még órákig éreztem otthon, magzatpózba gubóztam a paplan alatt. Teljesen visszahőköltem a felismeréstől, hogy én döntöttem úgy, hogy elvesztem az eszméletemet (édesanyja gázt kapott szülésnél, ford.), hogy ne szembesüljek az igazsággal, hogy ne érezzem a kapcsolatnélküliség és elutasítás fájdalmát. Ezzel elkerültem annak a kognitív disszonanciáját is, hogy tudatos legyek ebben az idegen, nem tudatos világban. "*
(Exploring Holotropic Breathwork, ed: Keyla Taylor, Hanford Mead Publishers, USA, 2003, 67.o.)

Szerintem ezért fontos felkészülni a szülésre. Minél több elterelő tényezőt iktatunk ki, annál nagyobb az esélye, hogy a világunkba lépő új emberi lényt nem csak nézzük, de látjuk is.

* A tapasztalat nem egyénileg kísért Rebirthing, hanem csoportosan végzett holotróp-légzés élményéből származik. Egy Rebirthing-légzés addig tart, amíg a kliens át nem alakítja negatív érzéseit megnyugvássá és pozitív felismeréssé. Az egyéni kísérés éppen azt a célt szolgálja, hogy senkinek ne kelljen órákig küzdenie otthon egyedül felbukkant traumatikus emlékeivel.

2012. február 29., szerda

2012. február 22., szerda

A szülés pszichológiai vonatkozásai

Előadást tartok a szülés lélektani vonatkozásairól (mind a mama, mind a baba szemszögéből) 2012. február 27-én 10 órától a Fecsegő és Tipegő Családi Napköziben (Debrecen, Damjanich u. 2.). Minden kismamát szeretettel várunk!

Hogy miről lesz szó?
A szülés nem csak biológiai, hanem pszichológiai folyamat is – és éppen biológiai okok miatt az. Evolúciós előnyt, azaz a faj túlélését szolgálja, - így évezredeken át kicsiszolódott mechanizmus -, hogy a szülés lefolyásához zavartalan körülmények kellenek. Ez lélektanilag nem jelent mást, mint olyan légkört, ahol az anya figyelmét nem tereli el a külső környezethez való alkalmazkodás szükségszerűsége. A stressz akadályozza a szülés folyamatát és az anya-gyermek között létrejövő „aranyórában” létrejövő kötődési alapélményt, amely a gyermek egész személyiségfejlődésére hatással lesz. Bár mindez fenyegetően hangzik, sok mindent tehetünk azért, hogy a szülés minél békésebb legyen, akár kórházi körülmények között is. Ez a jelentősége a tudatosságnak - és talán ebben segíthetek én is néhány gondolattal.

2012. január 11., szerda

Saját prenatális élmények

Gyakran hangoztatom, hogy a várandósság alatt aktiválódnak prenatális tapasztalataink és kinyílik az a kapu, amely a saját magzati létünkhöz vezető élményeket zárja el a tudatosságunk elől. Az alábbiakban saját praxisomból idéznék olyan beszámolókat, amelyek gyönyörűen bemutatják, hogy hogyan jelennek meg ezek a feltörő élmények kapcsolatanalízisben.

Ezek az élmények először elkülönülten jelennek meg a pocakban növekvő babától, azaz a kismama addig nem találkozik születendő gyermekével, amíg végig nem járta saját magzati létének legfontosabb stációit.
Az alábbi idézet egy a várandóssága 33. hetében lévő kismamától származik, ahol - talán az idő sürgetése miatt is (mivel későn, csak a 30. héten kezdtük el a közös munkát), saját magzati megélésébe bevonódott a kisbabája is.

Nagyon puha körülöttem minden, mintha az ujjaimmal molekuláris szinten éreznék. Ez a "VAN" élmény. Ez a "MOST". Nem tudom, merre van a fent és a lent. (...) Belementem egy vízbe, kék tengervízbe és most lassultam le (eddig kellemetlenül forgott). Ahogy mélyebbre úszok, úgy lassulok. Megálltam, lent vagyok a víz alatt. Itt van ő is, együtt úszunk. (Sírni kezd.) Hatalmasakat kacag Kristóf, mintha delfinek lennénk, ugrálunk. Istenem, de jó...

Kismamák visszajelzései

Mivel a Lelki Köldökzsinór című könyv is a személyes beszámolóktól lett olyan közkedvelt, én is megosztanék konkrét tapasztalatokat, élményeket, hogy ne csak rébuszokban beszéljek, amikor azt mondom, hogy nagy és mély lelki folyamatok zajlanak az anya-magzat kapcsolatanalízis során.
Ezúttal komment nélkül idézek néhány visszajelzést:

Sötétnek és hidegnek éreztem a méhemet. Nagyon nagy tapasztalás volt, hogy ilyen helyre nem születhet kisbaba. Nagyon sokat segített az elfogadásban. Köszönöm.

(Egy mesterséges megtermékenyítésre váró nő, akinél kétszeri beültetés sem járt sikerrel)

Akármilyen kellemetlen élményekben is van részem (szédülés, zaklatottság-érzés, tehetetlenség-érzés), mégis a jó érzések maradnak meg bennem, amikor innen elmegyek. Mintha megkönnyebbülnék. És külön jó, hogy nincs „házi feladat”, amin gondolkodnom kell.

(Egy saját magzati élményeit újraélő nő a kapcsolatanalitikus folyamat elején)

Hiába volt traumatikus a szülés és az azt követő napok a klinikán, ahol minden szerencsétlen körülmény összejátszott, hogy megnehezítse a helyzetünket, amikor végre egyedül (és békén) hagytak minket, fel tudtuk venni azt a kapcsolatot, ami már az anyaméhen belül kialakult. Nem nulláról (vagy éppen a sok beavatkozás és elválasztás miatt minuszból) indultunk, hanem ismerősként, zavartalanul tudtuk átadni magunkat az együttlétnek.

(Kismama szülés után, több hónapnyi kapcsolatanalitikus folyamattal a háta mögött)