Babahordozóhét Debrecenben

Nemzetközi Babahordozó Hét lesz Debrecenben november 4-6 között és 13-án ingyenes programokkal. Én is előadást tartok A kötődés gyökerei - anya-magzat kapcsolat a várandósság alatti időszakban címmel 2011. november 5-én 16 órától a Kossuth u. 11 szám alatt található Babamosoly bemutatóteremben.

Részletes program:

2011. november 4.

Helyszín: Alexandra könyvesház kávézója (Piac u. 34-36.)
16.00 „A szülés valódi természete" kiállítás megnyitója - Dr. Dénes Zoltán egyetemi docens, helyettes esperes; Újhelyi Kinga színművésznő, Jwana Stevenson és a Ringatós Édesanyák kara Könyves Zsuzsa népzenetanár vezetésével

2011. november 5.

Egész délelőtt „A világ babahordozó eszközei" kiállítás

Délelőtti programok helyszíne: Vojtina Bábszínház (Kálvin tér 13.)

9.00 Gyülekező

9.30 Megnyitó – Dr. Vajda Mária néprajzkutató

10.00 „Pont, pont, vesszőcske…” – rendhagyó Babusgató Láposi Terkával, a gyermekvilág egyik megfigyelőjével

11.00 „Hordozás a Világ más tájain” – Szabó Tánya előadása
12.00 Séta és közös fotó készítése a Kossuth téren, Balogh Ágota fotográfussal, majd "A szülés valódi természete" c. kiállítás megtekintése

Délutáni programok helyszíne: Babamosoly Bemutatóterem (Kossuth utca 11.)

15.00 „Hordozz helyesen, szoptass szívesen!” – Dr. Fehér Boglárka és Zsanda Emília közös előadása

16.00 „A kötődés gyökerei – anya-magzat kapcsolat a születés előtti időszakban” – Végvári Edit pszichológus előadása

17.00 Csiri-biri babatorna Vastag Tündével

2011. november 6.

Helyszín: Babamosoly Bemutatóterem (Kossuth utca 11 I. em.)

9.30 Gyülekező

10.00 „Vedd ölbe, ringasd, énekelj!” – Ringató foglalkozás Könyves Zsuzsa vezetésével

11.00 „Babahordozás – praktikumtól a baba valódi igényeinek megválaszolásáig” – Madarász Tünde babahordozási tanácsadó előadása

14.30 „Hordozás, testközelség: miért szükséges a babának, miért szükséges az anyának/apának?” – Fedák Sarolta pszichológus előadása

15.30 „Hordozás az ortopéd orvos szemével” – Dr. Szeverényi Csenge előadása

16.30 Tombola sorsolás – Nyerd meg a hordozókendőt!

17.00 Aprócskák táncháza a Pajtás zenekarral

2011. november 13.

Helyszín: Baba-Expó (Hódos Imre Rendezvénycsarnok, Kassai út 32-34.)

„Parkolj és hordozz!” - Ingyenes hordozóeszköz kipróbálás
„A pszichológus válaszol”

Tanácsadás az alábbi témákban:
- Hordozás
- Szoptatás
- Természetes babagondozás
- Babamasszázs

További info: http://debrecenibabahordozohet.blogspot.com/

A szülés valódi természete vándorkiállítás Debrecenben

A Szülés valódi természete vándorkiállítás november 4-től 20-ig tekinthető meg az Alexandra Könyvesház (Debrecen, Piac utca 34-36.) kávézójában.

http://www.aszulesvaloditermeszete.eu/

Szülés.

Igen, mindannyian érintettek vagyunk. Születtünk. S kinek hamarabb, kinek később megvan az esélye arra, hogy szülő legyen. Szép ellentmondás, hogy ez a magánügy, családügy egyben az egyik legigazibb közügy is.

Valódi.

A szülés sokféle valódisága közül a kiállítás képei azt mutatják meg, hogy a vajúdási munkában ki hogyan nyújthat segítő kezet, átbillentve egy esetleges holtponton, megakadáson. És arról is mesélnek, hogy hogyan lehet közvetlenül a születés után részese a család az új jövevény fogadásának, hogyan születünk anyává, apává, testvérré… családdá, népesebb családdá. A vajúdás, a megszületés, majd az azt követő első nap fényképeinek gyűjteményét itthon és külföldön, intézeten kívül szült édesanyák bocsátották rendelkezésre.

Természete.

A szülésnek van természete, természetessége. Nagyot nyerünk, ha megtapasztalhatjuk. Háborítatlanságban – ha lehetőség van rá – meg tudja mutatni a szülés a maga természetét.

„Van egy erő, amely szüléskor eljön a nőkhöz. Nem kérik, egyszerűen csak elárasztja őket. Összegyűlik, mint a felhő a láthatáron, átsuhan az égen, és magával hoz egy gyermeket.”

(Sheryl Feldman, amerikai bába)

Pre- és postnatális összefüggések a homeopátia szemszögéből

F. Várkonyi Zsuzsa "Normális szülés - ma" című írásában (Sors és sérülés, Mérték Kiadó, 2011) olvasható egy nagyon szépen megfogalmazott összefüggés az anya várandósság alatti testi -lelki állapota és a gyermek későbbi panaszai között. Idézem.

"Homeopatikus orvosok régóta tapasztalják, hogy megtalálva egy kisgyerek krónikus betegségét vagy viselkedészavarát gyógyító szert, ez nagyon gyakran azonos azzal a szerrel, amire az anyának lett volna szüksége a terhesség vagy szülés során, az általa átélt lelkiállapot oldására. Más szóval: a gyerek krónikus betegsége hosszú távon ható emlékezés a születése előtt/alatt elszenvedett közös traumára. A pánik, reményvesztettség, az elhagyatottság vagy a megalázottság biokémiai emléke a gyerek fulladásában, bőrbetegségében, visszatérő görcsös állapotaiban nyilvánulhat meg. A szüléssegítők felelőssége tehát óriási, mert az elszenvedett traumák hatása életre szóló lehet." (77.o.)

Az abortusz következő magzatra gyakorolt hatásáról

Anya-magzat kapcsolatanalízisnél fontos tisztázni korábbi veszteségeket. Ide nem csak a halvaszülés, vetélés tartozik, hanem az abortusz is. Egy ilyen trauma – még ha az anya ezt nem is élte meg annak tudatos szinten - komolyan akadályozhatja az anya-gyermek között spontán áramló szeretetkapcsolatot. Egyrészt az anyai (akár tudattalan) bűntudat, másrészt a magzat „túlélő”-szindrómája miatt.

Akár tudatos, akár nem, az anya azt élheti meg, „hogy valami csodálatosat semmisített meg, ami életének értelmet adhatott volna, ami földi céljává válhatott volna. Érzi, hogy feláldozta valami csekélyebb értékért, valami részcélért. Ez a természetnek olyan vastörvénye, amely mélyen gyökerezik az emberi lelkiismeretben.” (Wanda Poltawska: Az abortusz lelki következményei, A Post-Abortus-Syndrome,., In: Miért sírsz Mirjam? Az abortuszt követő szenvedésről, @nya-ország 3., Alfa Szövetség, 2000, 2001, 105.o)

A magzat, aki érzékeli korábbi traumák jelenlétét a méhben, megéli annak a súlyát, hogy „miért pont ő” maradhat életben. Marie Peters Ney szerint hasonló érzéseket élhetnek meg azok, akiknek a családjában abortusz fordult elő (in: Miért sírsz Mirjam? Az abortuszt követő szenvedésről, @nya-ország 3., Alfa Szövetség, 2000, 2001):

• · „Nem kellett volna életben maradnom, én is felelős vagyok a testvérem haláláért.”
• · „Élni akarok ugyan, de valami iszonyatos dolog történik majd velem.”
• · „Bár a szüleim azt állítják, hogy szeretnek, én nem tudom elhinni.”

Az alapvető egzisztenciális bizalmatlanság és félelem, illetve az arra való képtelenség, hogy feltétlen szeretetet éljenek meg, komolyan akadályozza az egészséges lelki fejlődést. Segítsünk ezeknek a kisbabáknak azzal, hogy szembenézünk tetteink lelki következményeivel! Lehet, hogy fájdalmas folyamat, de ezzel mi vállaljuk a felelősséget és nem hárítjuk át a babára.

A születési trauma feldolgozása

Az Elixír 2011. június számában egy érdekes módszerről olvashatunk, amely kisbabáknak segít feldolgozni traumatikus pre-, és perinatális élményeiket. Az "aquamater"-elmélet alapján egy anyakabint hoznak létre, ami imitálja a méh meghittségét és ahol anya és gyermeke együtt ringatóznak. Eközben olyan frekvencián, amely a méhben éri a magzatot, zenét hallgatnak, amelybe az anya szűrt hangja van belekeverve. A folyamat során lépésről-lépésre keverik hozzá a külvilág hangjait, és ezzel biztosítják, hogy a gyermek érzelmi biztonságban "szülessen" újra. A módszerről bővebben az Anne-Marie Vermeulen-Saurel: Az aquamater elmélet - Anyától anyáig... vízemlékezet, Folpress Kiadó, 2011 könyvben lehet olvasni.
Ha valakit bővebben érdekel a születési trauma feldolgozása felnőtt korban, itt osztom meg tapasztalataimat.

Egy nem kívánt gyermek élménye

Hadd idézzem Leonard Orr, a rebirthing-légzés kidolgozójának saját - tudatos légzéssel visszanyert - emlékeit saját magzati létéről és születési traumájáról:

"Fel tudtam idézni, ahogy megérkezem anyám méhébe és emlékeztem, mennyire izgatott vagyok, hogy visszatértem a fizikai világba. De örömem hamar elpárolgott, amikor rájöttem, hogy nem látnak szívesen. Amikor anyám rájött terhessége második vagy harmadik hónapjában, hogy ott vagyok, nagyon kiborult. Ekkor kezdődtek szenvedéseim ebben az Életben. Később rájöttem, hogy az egyetlen módja annak, hogy anyám örömére tegyek, ha eltűnök - azaz megölöm magam. Az én szemszögemből anyát szeretni azzal volt egyenlő, ha meghalok, hogy a kedvére tegyek. Megpróbáltam felakasztani magam a köldökzsinórra. Sikertelen kísérlet volt. Faros szülés következett, ahol a köldökzsinór szorosan a nyakam köré volt tekeredve háromszorosan. Születéskor olyan közel voltam a halálhoz, amennyire csak lehetséges, anélkül, hogy ténylegesen meghaltam volna. (...) Kínzást éltem meg, féltem, bántottak. Sok mindent átéltem a rebirthing-légzéseimen a méhben töltött időszakból, a születésemből és a csecsemőkoromból. Soha nem éreztem magam otthon a családomban, és ez ma is így van többnyire. Évekig allergiás voltam, de a légzés meggyógyította." (Orr, 2002, 27.o.)

A béranyaság lelki tényezőiről a Kossuth rádióban

Május 17-én a Kossuth Rádió Napközben műsorának vendége voltam szakértőként 10.30 és 11 között a béranyaság témájában. A műsor meghallgatható a http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2011-05-17 linken, 10.30-tól.

A magzat lelki élete - előadás a Születés Hetén, május 2. 17 óra, Turmalin ház

Előadásom ráhangolódásaképp most nem saját, hanem Raffai Jenő (2002) gondolatait hadd idézzem:

"Óriási hiba, ha a baba beszédképtelenségét tudatlansága bizonyítékának tartjuk. (…) Igaz, bárki felvetheti a kérdést, mire jó az, ha bebizonyítjuk, a baba mennyire érzékeny, differenciált személyiség. Ezen a területen a vizsgálódás, tudományos kutatás arra jó,  hogy láthatóvá, ezáltal tudhatóvá tegyük a láthatatlant. Így lehetővé válik, hogy viszonyunkat babánkkal gyökeresen megváltoztassuk. Minőségileg más fejlődési pályára állhasson a segítségünkkel, mint ami nekünk és az előző generációknak megadatott. Az új babakép tudásával nehezebb saját védelmünkre és a felelősség alóli felmentésünkra hagyományos panelekkel védekeznünk: „ugyan már, ez úgy sem árthat neki, ez még egy tudatlan lény”. Ha a magzat csak egy vegetatív lény lenne, természetesen nem kérdés, hogy fontos-e az anya személyisége, kapcsolatai, környezete, az őt ért hatások. Ez esetben nem fontos. Hiszen majdnem mindegy, hogy egy primitív lényt milyen hatások érnek. Ellenben abszolút mértékben fontossá válik az anya személyisége, elsődlegesen kapcsolatai, környezete, az őt ért hatások, ha tudjuk, hogy babája milyen magasan fejlett, differenciált személyiség, akinek minőségét és fejlődési esélyeit az anyjával való kapcsolatának minősége határozza meg, anyjának minőségét pedig nem kis mértékben férjével, élettársával, és szűkebb környezetével való kapcsolatának minősége is. Itt a dominó-elv meghatározó. Fontos tudnunk: a baba az anyaméhben, a kapcsolat erőterében olyan érési folyamaton megy keresztül a kilenc hónap alatt, mint megközelítőleg sem a születési utáni teljes életidejében."

Mikor kezdődik a kötődés?

A kérdést Raffai Jenőtől (2002) kölcsönöztem, aki Roe és Drivas vizsgálatát idézi, ahol tervezett és véletlenszerűen fogant 3 hónapos babák összehasonlító vizsgálatát végezték el. A tervezett babák kognitív fejlődésben és kötődésben magasabb pontszámot értek el, ami arra enged következtetni, hogy igenis számít, ha a leendő mamának először a fejében fogan meg a babája...

Hozzászólás a béranya-témához a Nők Lapjában

A Nők Lapja 2011. március 23-i (12.) számában a magzatok szemszögével járultam hozzá a béranyaság-vitához. A „Mit érez a béranya?” alcím mintájára javasoltam egy „Mit érez a magzat?” témakört is, és nagy örömömre ez az alábbi formában meg is jelent. Örülök, hogy a babák szemszöge is érvényesült a nyilvánosság elé kerülő gondolatok során.