Tudatos szülés - nyílt kommunikációval

Az utóbbi időben két előadást is tartottam a szülésre való tudatos felkészülés pszichológiai jelentőségéről. Igen nagy örömömre úgy látszik, erről nem kell annyira győzködni a kismamákat. Bátorítani viszont annál inkább, hogy merjenek kiállni szülésről kialakított elképzeléseik mellett. Nézzenek utána, milyen lehetőségek vannak, készüljenek fel a folyamatra, és KOMMUNIKÁLJANAK választott orvosukkal vagy szülésznőjükkel. A szüléstől való félelem egyik oka az ismeretlentől való félelem. Ezt informálódással igen jól ki lehet küszöbölni!
Hasznos elképzeléseinket írásban rögzíteni (ezt hívják "szülési tervnek"), amire sok mintát találhatunk az interneten. Nem csak arra jó, hogy összeszedd a gondolataidat, és pontról pontra kialakíthasd saját álláspontodat, de az orvosoddal való hatékony kommunikációt is segíti. Lányos zavarodban talán csak hebegnél-habognál, és a felét sem tudnád elmondani annak, ami ott le van írva. A választott szakembernek viszont nem sok idő átfutni azt az 1-2 oldalt, viszont teljes mértékben tisztában lesz az elképzeléseiddel. Ez egy olyan alap, amelyről kiindulva összeszedetten megvitathatjátok azokat a kritikus kérdéseket is, amelyek az ő szakmai felfogásába vagy a kórházi protokollba nehezen szuszakolhatóak be. További előnye az írásos szülési tervnek, hogy amennyiben orvosod lemarad a szülésről valamilyen oknál fogva, az éppen ügyeletes orvosnak is a kezébe nyomhatod ezt a dokumentumot, arra hivatkozva, hogy ezt te már megbeszélted az orvosoddal. Nem biztos, hogy vajúdás közben elölről szeretnéd kezdeni a magyarázkodást, és mégis a környezeted tudomására tudod hozni kéréseidet.

Vígasz a"császáros" anyukáknak

Nagy csalódás természetes szülésre készülve mégis császármetszéssel világra hozni gyermekünket. És ebben még az sem segít feltétlenül, ha tudjuk, hogy a babák maguk választják születési módjukat. Ennek lehet egyszerű fizikai oka (utólag derül ki, hogy azért vesz fel egy baba lehetetlen testhelyzetet, mert valóban nem fért volna ki, vagy a köldökzsinór veszélyeztette volna az életét), de lehet spirituális is, és emelett érvel Tarr Bence László, az Elixír magazin Spirituális Gyermeknevelés sorozatának írója.
Szerinte - ahogy a név is jelzi - a császármetszés a világrajövetel királyi útja, mégpedig azáltal, hogy megkíméli az újszülöttet a szüléssel járó fizikai gyötrelmektől. Ezáltal ő a születésnek ezt a módját a "gyöngéd születés" egy formájának tartja. Értelmezése szerint a születési trauma a szülőcsatornán való áthaladás okozta kínokból adódik, és ez okozza a spirituális dimenziók elfelejtését, az igazi megérkezést ebbe a világba. Császármetszés esetén - szerinte - nem olyan éles a határvonal a világok között, ami mai társadalmunk szempontjából azzal a következménnyel jár, hogy "kevésbé homályosul el a születés előtti boldogság és egység állapotának emléke, amely végeredményben egy békésebb és boldogabb generáció megjelenését hozza le erre a Földre."

Félelem a szüléstől és a "nehéz" szülés

Bár a várandóság élettani, lelki folyamati természetes módon készítik az anyát a szülésre, a nők egy része a szülés közeledtével egyre inkább fél a rá váró megpróbáltatásoktól (amit jócskán erősítenek a rémtörténetek, amit a környezet előszeretettel ecsetel, merő jószándékból).
A közelgő szülés által kiváltott szorongás nem csak a baba egészségére hathat hátrányosan, de a komplikációmentes szülést is hátráltatja. A Michigani egyetem tanulmánya szerint a szorongó nők átlagosan hosszabb időt töltöttek vajúdással. A Brown Egyetem kutatása is érdekes: 50 nőt tanulmányoztak, akiknek fele várta az anyaságot és a szülést, másik felük viszont félt tőle. Minden szorongó nőnél legalább egy komplikáció fellépett a szülés során, sokszor még a babáiknál is. A nem félő anyáknál egyáltalán nem voltak komplikációk. A Cincinnati egyetem tanulmánya szerint az anyasággal szembeni negatív érzések és a saját anyával való rossz viszony hosszabbította meg leginkább a szülést. (Verny, 1991) Épp ezért van létjogosultsága a várandóság alatti önismereti folyamatnak, amelynek során felülvizsgálható a hozott anyai minta, az anyakép, és az anyaszereppel kapcsolatos félelmek. Befektetett energia kell ahhoz, hogy az "anyja lányából a lánya anyjává" válhasson valaki. (Persze kisfiú esetén is érvényes mindez, csak így jobban hangzott... :-) )(Leff, 1993 és Stern)
A szüléstől való félelem ezen kívül egy öngerjesztő folyamat: az önigazolást kereső agy épp a rémtörténeteket fogja meghallani. Ehhez hozzáadódik a kismamák befolyásolhatósága, hiszen másállapotban érzékenyebbek, sebezhetőbbek: minden jobban "betalál". A környezet szuggesztív hatása különösen érvényesül szülés közben, hiszen a nő eleve módosult tudatállapotban van. (Varga, 2002) Ha egyfolytában sulykolják nekünk, mennyire fáj, fájni is fog. Próbáljuk ezt kikapcsolni vagy megkérni a "károgókat", hogy pozitív üzeneteket alkalmazzanak, semmi mást.